Tüskés pecsenye (Bodrogi Árpi barátom emlékére) Ez a pecsenye kifejezetten disznóöléskor készült ,ezért nem lehet szó nélkül elmenni a régi disznóvágások emléke mellett,melyek színhelye a Bodrogi család lakhelyéül szolgáló 132.számú őrház udvara. Jómagam mint „fogóember” vettem részt az eseményen. Természetesen az egész akció az „ölő pálinka”elfogyasztásával indult ,és az ölés valamint a pörzsölés körül soha nem volt bonyodalom ,de mikor a sertés felbontásához érkeztünk akkor keletkezett törés Árpi barátom és Édesapja Józsi bácsi a „nyugdíjas bakter” kapcsolatában. Már az első vágás helyének kijelölése körül is élénk vita bontakozott ki ,szó szót követett fogyott közben a pálinka is és régi sérelmek is előkerültek,de a disznóhoz nem nyúlt senki. Akik velünk egy időben oltották ki a maguk disznajának életét, már rég a pecsenyét ették ,mikor Józsi bácsit sikerült egy kis pihenésre rábírni. Ettől kezdve már minden ment a maga útján és mire felébredt kész is volt a disznóölés.
Hozzávalók: 8 szelet karaj, esetleg tarja, só,bors .zsír a sütéshez, 1 szál friss kolbász,1dl fehérbor
Elkészítés: A húsokat kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk ,és kevés zsíron mindkét oldalát hirtelen kisütjük. A kisült húsokat tepsibe fektetjük egymás mellé, majd a kolbászból éles késsel (mert puha) karikákat vágunk, és fogpiszkálóval a hús szelekre tűzzük. (húsonként 2-3 karikát veszünk)
Most közepesen erős tűzön a bort hozzáöntve először pároljuk,majd zsírjára sütjük. Puha kenyérrel és vegyes savanyúsággal adjuk asztalra.
Amikor nem disznóöléskor készül, használhatunk füstölt kolbászt is de az is friss, ne száraz kolbász legyen.